Héreg falu, Héreg

Ebben a faluban híres lovasnapokat tartanak minden évben. Időpontja október eleje, 2 napos, Szo., Vas. Kiváló szórakozás, ügyes , izgalmas lovaglás, kocsi-verseny. Még a külföldiek is nagyon dícsérik !!!!

Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az "Újhegyi" szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sáncz, ahol többször találtak római kori (Néró idejéből való) pénzérméket.

A tatárjárás előtt valószínűleg az un. FALUHELYI DŰLŐ-n állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domokosrendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.

A település első okleveles említése 1326-ból való HEREG alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is vannak itt az érsekségnek birtokai.


Az 1400-as évek közepét idézi az a legenda, mely a településen található KIRÁLYKÚT-hoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg e kútnál, a környéken való vadászatai alkalmával.

A török időkben ZEREG néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Kom.vm-i) IMELY-ről, a reformátusok pedig ÁGÓ-ról (Bars vm-ből)származtak ide.

A településen egy a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére állottak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták, és félig lerombolták.

Héreg határában található egy elpusztult falu FYAST nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említenek.

Ha szerinted valami nem jó, vagy hiányos ezen az adatlapon, akkor itt módosíthatod. Ha véleményed van a helyről, szólj hozzá!