A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély különleges szerepet tölt be a Műemlékek Állami Gondnokságának hatásköre alá tartozó műemlékek között: a magyar állam tulajdonában álló kastély használati joga ugyanis a Műemlékek Állami Gondnokságától 1997-ben a Károlyi József Alapítványhoz került, amelyet gróf Károlyi György hozott létre, nagyapja gróf Károlyi József emlékére. 2001-ben a Károlyi György által létrehozott részvénytársaság átvette a kastély vagyonkezelését, de a műemlék rehabilitációja továbbra is a MÁG-gal szorosan együttműködve történik.
A Károlyi-családot megelőzően a Károlyiakkal rokonságban álló Perényiek birtokolták Csurgót, ahol Feigs Antal kőműves épített "L" alakú, barokk kastélyt számukra, amely minden bizonnyal még 1786 előtt nyerte el XIX. századi alakját. A ma álló kastély építtetője a magyar történelemben jelentős szerepet játszó Károlyi-család egyik kiemelkedő tagja, gróf Károlyi György (1802-1877) volt, Széchenyi István gróf egyik legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója, aki az adományozók közül a legtöbbet tette le az Akadémia javára. Az angol és a francia kastélyépítészet minden bizonnyal már 1824-es angliai és franciaországi útján meghatározó benyomást tett rá, hatásuk jól megfigyelhető a fehérvárcsurgói kastély épületén.
1853-ban Károlyi gróf megvásárolta a csurgói birtokot báró Perényi Imrétől. 1836 őszén Csurgóra kérette Heinrich Koch építészt, aki a gróf pesti palotájának átépítését irányította. Az egészen 1858-ig elhúzódó, nagyszabású építkezés azonban csak 1844-ben indult meg, Heinrich Koch tervei alapján és Ybl Mliklós felügyeletével.
A kastély újabb, 1910 körüli átalakítása gróf Károlyi József nevéhez fűződik. Ekkor került az "U"-alakú középrészbe az ellipszis alaprajzú, kupolás lefedésű, pompás könyvtárterem, amelynek berendezése jelenleg lappang. A könyvtárbelső előképét a kutatás a dégi Festetics-kastély elliptikus dísztermében látja, amelyet a magyar klasszicista építészet egyik kimagasló alakja, Pollack Mihály épített 1815 és 1819 között.
(Részlet a Bardi Terézia - Wisnovszkyné Hajdi Márta: Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004. c. kiadványból)
www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=1188
Ha szerinted valami nem jó, vagy hiányos ezen az adatlapon, akkor itt
módosíthatod.
Ha véleményed van a helyről,
szólj hozzá!
Értékelés 
Hökezelés 
Uszoda 
Béke Művelődési Ház/Béke Söröző 
Gyár. 
Lőtér 
Kastély 
Kastély 
Szent Imre-szobor 
