DÉDA, Magyarország


Emberek

pisti

Képek

Ezen a környéken még nem lett feltöltve kép. Tölts fel!


Aktivitás

Hozzászólás
9 éve

DÉDA, DÉDA


Beregdéda
A Déda helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Deda személynevet egy 1146-ki oklevél említi először, magyar főúr volt II. Gejza korában.
A megyei hovatartozásra utaló Bereg- előtag megkülönböztető szerepű. Lehoczky Tivadar szerint „hegyes, dombos tájától neveztetett el első szlávlakóitól „Berek”-nek vagyis oroszosan „Bereg”-nek (berkes tájnak)”. Az ukrán Gyidove tudatos szlávosítás eredménye. A Gyidove (Дідове) megnevezés 1995. március 2-án az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács határozata alapján Dejda (Дийда) lett.
Bereg vármegyében az úrbérrendezés 1772-74 között zajlott. Az úrbérrendező biztosok az 1715-ös összeírás során használt esküformula frissen nyomtatott szövegével megeskették a községi elöljárókat (a bírót és 2-5 esküdtet), hogy azok mindennemű „haragot, szeretet” félretéve az igazat valják és semmit se tagadjanak el. A kilenc kérdőpontra adott, a hasznokra, károkra, adózásra stb. vonatkozó válaszok lejegyzése így a községek elöljáróságának bemondása, bevallása alapján történt. A rendező biztosok az elöljáróság tagjai számára a választ tartoztak érthetően, anyanyelvükön visszaolvasni, az elöljáróság tagjai pedig aláírásukkal hitelesítették az összeírók által rögzített válaszokat, illetve azok valóságtartalmaát. Aki nem tudott írni, neve mellé keresztet rakott. A ránk maradt válszlap alapján megállapítható, hányan tudtak egy-egy község elöljáróságából, tulajdonképpen a korabeli paraszti elitből írni, vagy legalábbis hányan tudták a nevüket leírni. A beregi magyar községek elöljáróinak nevét a rendezőbiztosok vagy írnokaik írták a paraszti bevallások alá, a községi elöljárók keresztvonással hitelesítették azt. A községi elöljárók, a paraszti elit nevei, névviselése befolyásolták az adott települések korabeli névválasztását, névdivatját.
Az alábbi nevek Bereg vármegye magyar községeinek bevallásaiból valók:
Beregdéda: Homoki Miklós főbíró, Tótth György, Homoki István, László György, Illés Mihály, Tótth István.
Mezőhomok: Orosz András főbíró, Lengyel Tamás, Lengyel Miklós, Fekete Lázár.
Fényes Elek leírása 1851-ből: „Déda, magyar falu, Bereg vármegyében, a Tiszaháton, út.p. Beregszászhoz 1 mrföldnyire, 600 ref., 168 görög, 23 római kath., 10 zsidó lakossal, református anyatemplommal. Agyagos fekete földje mindent megterem. Fája szénája bőséggel. De leginkább nevezetes timsógyáráról, melyet szerencsétlen Perényi Zsigmond báró bírt. Állandóan dolgozik e gyárban 16 munkás, kik télen át timsókő-égetéssel foglalkoznak, a nyári 8 hónap alatt a munkások száma 25-el szaporíttatik. A timsókövek a báró saját nagymuzsalyi bányáiból hozatnak. Készül évenként 3200-3500 mázsa kitűnő jóságú timsó, helybeli ár szerint 6 pengő forintjával. A helységet többen bírják.” /Timsó: színtelen, fanyar ízű, jól fejlett kristályokat alkot. Vizes oldata gyengén savas kémhatású. Hevítve kristályvizében megolvad, majd megszilárdul és fehér porrá esik szét (égetett timsó). Régebben bőrcserzésre és a papíriparbanalkalmazták. Ma már csak mint kozmetikumot használják. Timsóból készült kisebb kocka vagy rudacska az arcbőr pólusainak vagy kisebb vágásoknak az összehúzására./
Lehoczky Tivadar Beregvármegye monográfiája című 1881-ben megjelent könyvében így ír Beregdédáról:
„Déda: szép magyar falu, termékeny síkságon Beregszásztól nyugatra, egy órajárásnyira 134 házzal. 1870-ben 862, most (1880-as évek) csak 679 lélekkel és 2617 holdnyi területtel.
Már a XIV. században megyegyűlést tartottak itt. Így 1356-ban András apostol önnepén Marochuk mester királynői lovászmester és beregi főispán Sid birtokosai ügyében intézkedett (Zichy-Codex III. 36.) 1367-ben pedig Bereg vármegye négy szolgabírája bizonyságot tett Dédán kiállított okmányában arról, hogy Bogama fia János mester beregi alispán, Császlóczi László fiával, János mesterrel oly egyezségre lépett, miszerint három átvett lóért becsszerint 12 forinttal (minden forinttól 28 garassal számítva) adósa maradván, azokat Mária ünnep nyolcadán Jánosnak a leleszi konvent előtt lefizetendi; ha pedig ezt a kitűzött helyen és időben nem tenné, akkor kétszeresét megadni köteles legyen; továbbá János mester panaszára végeztetett: hogy ez a kitűzött napon a leleszi konvent előtt esküdjék meg arra, hogy jobbágyai László és Miklós Császlóczi Jánostól 14 frtot fel nem vettek
A XV. században a munkácsi várhoz tartozó földekhez csatolták. Hajdan királyi birtok volt, később a királynék élvezték jövedelmét. Azonban már a XV. sz.-ban egyes magánosok is említtetnek birtokosokul. A munkácsi vár tartozékaként Brankovics Györgynek /rác despota/ adományoztatott, 1440-ben azonban tőle elvétetvén, Pálóczi Lászlónak.
1454-ben Hunyadi János kormányzó alatt vizsgálatot intéztek a szomszéd daróczi birtokosok, Várdaiak Kenderes János és Szokoly Péter munkácsi várnagyok ellen azért, hogy a Daróczhoz tartozó erdők és kaszálók egy részét a munkácsi várhoz tartozott Dédához csatolták. A vizsgálatot teljesíté mint királyi ember Borsovai Adorko András. (Lelesz)
1463-ban királyi adomány folytán beiktattattak a leleszi konvent és Pósaházi Simon kir ember által Kezi Balázs deák munkácsi királyi várnagy, neje Anaszta és testvére Veron a „munkácsi vártól elszakított” dédai jószág birtokába.
1469-ben törvénykeztek Kezi balázs és néhai Kezi Ferencz fia Ákos, Kisujlaki Balázs, Kalathazi Szupan Péter és Kusali Jakcsi György özvegye Affra, valamint Jakcsi György fia László – Nagybégányi Miklóssal azért, mert ez a vádlók dédai és kaszonyi erdejökben legelészett sertéseket megöletett s Kezi Balázs dédai jobbágyaitól száz aranynál többet zsarolt és elfoglalt.
1477-ben Szilágyi Erzsébet, Mátyás király anyja volt Beregdéda birtokosa a munkácsi várral együtt, aki felmérettette a falu határát, ekkor a leleszi konvent közbejöttével bejáratta a helység határát is.
1484-ben Mátyás király, Beatrix beleegyezésével Korvin Jánosnak a munkácsi uradalmat adományozván, ahhoz tartozó helységgel említik a sorozatban Dédát is, valamint 1495-ben is, midőn az uradalom Csáktornyai Zsigmond és testvére Ernőnek adományoztatott.
1489. Déda felől a helység bírája a birtokos király nevében nem engedte bejárni Darócz határát a megyei választott hites nemesekből álló küldöttségnek.
1492. Déda ellentmond azon alkalommal midőn Daróczi István, Pál és Márton a szomszéd Darócz határát igazíttatták.
1498-ban Bilkei Péterné szül. Matucsinai Dorottya beiktattatott dédai részekbe Matucsinai Miklós neje Katalin és fiai Ferencz és György és leányai Jeremia s Magda ellenmondása mellett
1502-ben Halmaghi Magavajda Mihály és fiai pereltek Matucsinai Miklóssal foglalás miatt.
1540. I: Ferdinánd meghagyá a munkácsi várban kelt irattal a leleszi konventnek, hogy a várhoz tartozó dédai részekbe iktassa be Büdy Mihályt, kinek azt hű szolgálataiért adományozta azon ígérettel, hogy idővel azt más hasonló, legalább 16 jobbágytelekből álló birtokért kicseréli. A beiktatáshoz királyi emberekül kijelöltettek: Guthi András és Benedek, Ugrai István, bégányi Sárközi Gergely deák és Kalacsanói Gallis János és István. A bevezetésnél ellenmondott Kovászói Matuznai Pál (Ferencz fia), atyja s testvérei György és Gábor nevében; később pedig bíróilag eltiltatták Ferdinánd királyt és Szapolyai Jánost attól, hogy Déda és Longodár helységeket eladományozhassák. (Lelesz. A. A. 22)
1566-ban az erre átvonult tatárok 16 házhelyet elpusztítottak, s a népet fogságba hurcolták. Az 1567. évi összeírás Büdi Mihály kezén hat kapu találtatott, az 1600-ki adóösszeírásban pedig említtetnek birtokosokul: Büdi Erzsébet kisasszony, Kubinyi István és Dessewffy Ferencz. 1609. Perényi János és osztályos rokonai Székely, Pázmán és Büdy utódok nélkül elhalván, deregnyoi Daróczi Ferenc kapta azok birtokait, valamint a dédai határban lévő Kirva nevű pusztát. 1632-ben Dessewffy gyermekei: László, Ferencz, Ádám, Klára Pernyesztei Gáborné és Kata Dóczi Menyhértné, kik ez évben Déda, Szeretva, Szbugya és a munkácsi birtok iránt osztozkodtak. 1634-ben birtokosul Kubinyi Istvánon kívűl még Károlyi András is. 1648-ban pedig: Dessewffy Ádám, László és Ferencz, Zavatkai Ferencz, a Fuló-család, Guthi Boldizsár, Barkóczi István és Melith Péter.
1636. június 4-én egyezségre léptek Fuló Jánosné született Barkács Katalin (Sziszeki Barkács István és Büdi Erzsébet leánya), Barkács Gábor és Mihály és Krisztina kisasszony egy-, másrészről pedig Barkács István és néhai Büdi Erzsébet és Barkács István vagyonának felosztása iránt. Az osztoztató bírák valának: bedeki Nyári István ajtónálló és szabolcsi főispán, priberi idősb Melith Péter és György, osztopáni Pernessi Gábor és klacsanói Horváth Ferencz és Simon. A leleszi konventnél letett egyezségi okmány szerint Barkács Mihály kapta a hetyeni, ez és Gábor a dédai, Krisztina a kerecsenyi birtokot sat.
1609-ben Perényi János és osztályos rokonai Székely, Pázmán és Büdi utódok nélkül elhalván, deregnyői Daróczi Ferencz kapta azok birtokait, valamint a dédai határban lévő Kirva nevű pusztát. A beiktatást eszközlé Gulácsi Kristóf királyi ember.
1651-ben Sályi István és neje Fuló Zsuzsánna beiktattattak a Büdy-féle részbe, úgy Váratkai Ferencz és neje Barkács Krisztina
1652-ben Lónyai Zsigmond örökké Guthy Miklós végrendelete folytán annak itteni birtokát.
1660-ban Priberi Melith Péter s rokonai királyi új adomány mellett beiktattattak a Büdi-féle birtokba, mely az atyai várhoz tartozott egykor. A beiktatásnál Fuló János ellenmondott.
1695. évben is a megye itt többször tartott gyűlést.
A Perényi család kimagasló szerepet játszott Kárpátalja történetében, Különösen az Ardóban született báró Perényi Zsigmond. 1805-ben Bereg vármegye főjegyzőjeként kezdte pályafutását, majd alispán. 1830 táján báró Perényi Zsigmond timsógyárat épített Dédában. Ez a gyár, amely a falu lakosságát foglalkoztatta, nem sokáig maradt a báró birtokában. 1849 után az osztrák kormány Perényi birtokaival együtt elkobzott, s majd később ifjabb Bay György megvett. Részt vett az országgyűléseken, 1825 után a főrendi ellenzék egyik vezéralakja lett. A szabadságharc idején, 1848. május-júniusában a magyar kormány képviselője volt az erdélyi országgyűlésen, 1848. július 14-től az országgyűlés felsőházának másodelnöke, majd elnöke. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után a hétszemélyes tábla elnöke lett. A szabadságharc bukása után az osztrák hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vértanújának emlékét emléktábla őrzi az ardói Perényi-kúria falán.
A következő levél - melyet 1849. október 23-án írt - 1886-ban jutott el a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. Mikó Imre gazdasági inspektorának címezte Beregszászba, de csak 1886-ban lett kézbesítve. Ekkor Mikó Terézia ajándékozta a múzeumnak. A levelet közli a „Munkács” (Társadalmi hetilap) - 1886. január 7-ei száma. Íme a levél, melyben dédai gyárát említi:
„Pest október 23-án 1849. Volt inspektor úr! Csak ugy czimezhetlek, mert míg levelem hozzád érkezik rég megszüntem élni – miként? az ujság megtanit. Nem gondoltuk volna ugyebár néhány évek előtte ez eseményt? a sors igy hozta: és quard sors tulit ferendum, és legalább türni fogom férfiasan, pedig még csak 4 óra, az élet szánakozásod rajtam, s jó érzésedet irántam sziveskedj bizonyitani családom iránti őszinteséged által, ezek mivel vagyonom confistáltatik adósságom azonban igen sok koldusbotra jutandnak. Te láttad kedves nőmet és fiamat nem esik meg szived sorsokon? engem, vagyis felettem ne busulj rég elköltöztem jobb világra még pedig erélves öntudattal midőn ezeket olvasod de családom sorsa aggaszt. Te egy tényezóje leszel jobb sorsuknak a Dédai Fabrika kiárendálása körülményeiben legyen szived irántok, ezt tőlled halálom óráiban is várhatom, vedd bucsuzó soraimat szivel érzéssel s légy boldog családoddal együtt, és ha néha a fényes nap szemébe nézel emlékezz meg rólam barátodról.
Perényi Zsigmond
Mostani főbb birtokosok itt a Bay család, Bloksay István, Szarka Kálmán, Pásztélyi János, Szunyogh-család, Vokurko József; a Perényi Zsigmond-féle részt megszerzé Leszkay Károly s ettől Létai; bírnak még: Besenyey János, Kozák, Kosztyó, Molnár sat
1891-ben Déda kisközségben, mely ekkor is Bereg vármegye tiszaháti járásában található 802 magyar lakja.
A Bay családon kívül volt itt birtoka Bloksay István (1826-1884), aki humoros cikkeket, néprajzi tanulmányokat tett közzé a Pesti Divatlapban, gazdasági és jogtudományi munkákat a Jogtudományi Közlönyben. Egy ideig visszavonult dédai birtokára gazdálkodni.
A határ nyugati oldalán, posványos téren áll a Kirva nevű puszta, melynek egyik emelkedett pontján állt egy régi földvár (ma mindenki Tóvárnak mondja).
A községnek 84 polgára vett részt az első világháborúban, 30-an életüket vesztették.
A csehszlovák korszakban egy-egy református magyar, illetve görög katolikus magyar elemi iskolája volt egy-egy osztálynyi gyerekkel. Az 1938-as visszacsatolás után a két elemi iskola tovább működött.
Dédában 1930-ban 170 udvar volt 887 emberrel. A Bárcy tanyán 3 udvar 30 lakóval. A Létai tanyán 3 udvar 16 lakóval. A Szunyogh tanyán 3 udvar 48 lakóval. A Procsie-n is 3 udvar 7 lakóval. Összesen 187 udvaron 988 lakó volt. Nemzetiségenkénti felosztás: 37 cseh, 62 ruszin, 819 magyar, 26 zsidó, 44 nincs jelölve. Vallási hovatartozás szerint 89 római katolikus, 314 görög katolikus, 549 református, 26 izraelita, 10 ismeretlen. 182 udvarba tartozik egy cigány.
Az 1930-as években a község lakóinak a száma: 1070. A községi előljáróság tagjai: Besenyei Sándor községi bíró, Halavács Sándor törv. bíró, Homoki József, Kosztyó Imre tanácsosok. 15 holdon felüli föld- és erdőbirtokosok: református egyház18, Hires György 50, Homoki Albert 20, Homoki pál 40, Besenyei Sándor 40, Halavács Sándor 35, Benkő István 40, özv. németh Árpádné 18, Megyesi István 18 kat. hold. 1 holdon felüli szőlőbirtokosok: református egyház 1000 öl, Hires György 2,5 hold, Homoki Albert 1200 öl, Homoki Pál 1000 öl, Besenyei Sándor 800 öl, Halavács Sándor 1 hold, Benkő István 1000 öl, özv. Német Árpádné 2 hold, Megyesi István 800 öl. Ezekben az években a község fejlesztésének tervei között szerepelt az útépítés.
A II. világháborúban 27-en a fronton haltak meg. A sztálinisták 1944 őszén 88 férfit hurcoltak el, ebből 40-en soha nem tértek haza. A koncepciós per következtében két dédai lakost kivégeztek.
1880-ban a 680 főből 42 r.k., 208 g.k., 354 ref., 76 izr.,
1910-ben a 898 főből 54 r.k., 274 g.k., 495 ref., 75 izr.,
1921-ben a 843 főből 68 r.k., 297 g.k., 448 ref., 26 izr., 3 egyéb,
1930-ban a 988 főből 89 r.k., 314 g.k., 549 ref., 26 izr., 10 egyéb,
1941-ben az 1100 főből 96 r.k., 367 g.k., 613 ref., 24 izr.
Déda lakossága: 1910-ben 898, 1940-ben 1099, 1944-ben 1100, 1969-ben 1840, 1982-ben 1879, 1989-ben, 1405, ebből magyar 1249, 1991-ben 1932, ebből magyar 1747, 2001-ben 2014, ebből magyar 1750 fő.



A református templom
Beregdéda templomát a 13. században, a romanika időszakában emelték. Szentélye egyenes záródású, itt is és a déli oldalon is található résablak. Későbbi gótikus kiegészítés a minden oldalon igen hangsúlyosan mutatkozó támpillérrendszer, valamint a templombelsőben a csúcsíves diadalív. Hatalmas tornyot helyeztek el a nyugati oldalon, ami miatt a templom gótikus kapuzatát csak meglehetősen oldalról élvezhetjük. E kapuzat a szokottnál jóval látványosabb.
E templom, mely korábban római katolikus templom, a reformáció idején átment református templommá. Kegytárgyai és harangja az 1600-as évekből valók. A község már 1556-ban áttér a reformált hitvallásra, így a római katolikus temlom, s az annak szomszédságában lévő lelkészi telek is a református egyház tulajdona lett. Hajója keletelt, egyenes záródású, keresztboltozatos szentélyéhez tőle alig szélesebb hajó csatlakozik, melyhez nyugati oldalról négyszögű, háromszintes tornyot építettek. A szentély keleti oldalán három, a szentélyt és a hajót mindkét oldalról négy-négy, a falakra merőleges, lépcsős támpillér támasztja meg. A toronyhoz nyugat felől egy hatalmas támpillért építettek. A szentély keleti falában egy félköríves záródású román-kori ablak, déli falában egy hasonló, de kisebb méretű ablak látható. Az északi fal vállköves, befalazott ajtaja az egykori sekrestyébe nyílik, a hajó déli falában két kőkeret nélküli félköríves román-kori ablak látható. A toronyalj előterének nyílása félköríves záródású, kapuja csúcsíves. A templomtorony második szintjén keskeny lőrésszerű ablak van. A legfelső szinten lévő ablakok félkörív záródásúak, keret nélküliek. A szentélyt a hajótól félköríves diadalív választja el. A torony négyszög alaprajzú, gúla alakú sátor sisakkal. A templom építésének idejét a közvélemény 1200 körülinek állítja, mint ahogy a feljegyzések tanúskodnak Lehoczky Tivadar megemlítette, hogy a templom falai egykor valószínűleg freskókkal voltak díszítve, a mészréteg alatt, főleg az északi oldalon, vörös, sárga és fekete színezésre utaló nyomokat talált. A szószék mögött régen egy lejárat volt egy kriptába, melyben egy szerzetes volt eltemetve. Erre a következtetésre úgy jutottak, hogy a holttesten egy reverenda volt ezüst gombokkal és azért falazták be, mert valaki felvette a reverendát és az éppen arra jövő asszonyokat megijjesztette, ebbe egyik asszony majdnem belehalt. A község egykori lelkésze Koncz Imre három régi templomi serleget mutatott a híres tudósnak, melyek a rajtuk látható bevésések szerint 1620, 1634 és 1667-ből valók. Az egyik harangon a következő falirat található: „Ez harangot csináltatta Nemes Fuló János uram dédavai ec.val edütt Isten dicsőségére. Joannes Schmox craoviensis me fudit. A. D. – 1678”. A másikat 1810-ben öntötte az ecclésia. Anyakönyvét 1770 óta vezetik. Az iskolai telket az utcáról bejáró templom melletti széles sikátorból alakította ki az egyház 1880-ban. 1820-ban készül el ezen helyen a református iskola, mely a szovjet megszállásig működött. A templomot többször felújították és belül is részben átalakították, melyek közül jelentősek az 1774-ben és az 1903-ban végzett munkák. Ez utóbbi átalakítás nyomán nyerte el jelenlegi formáját. A templom időette tornyának teljes újjáépítése 1957-ben történt, majd 1991-ben külső javítását végezte el a gyülekezet. A második világháború végéig az egyházközség tulajdonát képezte a templom melletti parókia is, mely azóta a mai napig orvosi rendelőként üzemel.
Mikor Papp István volt református lelkész (1960-as évek), akkor a református elemi iskola igazgató-tanítója András Benő, tanítója Illyés Géza.
A templom berendezése egyszerű, népies, a hajó nyugati végében fakarzat. A diadalív előtt áll a mózesszék és a szószék, melynek díszesen faragott és fűrészelt hangvetője érdemel figyelmet. Jelenleg, azaz 2003-ban az életveszélyes körülmények miatt a templom belseje felújításra szorult. Nyolc hónap a helyiek összefogásával, és némi segítséggel el is készült. Újravakoltatták a templombelsőt, megtörtént az ablakok, ajtók, padlózat, padok cseréje. Megújult a szószék és a mózesszék is. Módosították a karzatot is, minek következtében további kb. 40 férőhelyet nyertek. Kijavították a fundamentumot, újraöntötték a bejárati lépcsőt, valamint újrameszelték a külső burkolatot is. A kertből kivágták a fákat, itt egy parkosított területet szeretnének létrehozni. A püspöki hivatal által jóváhagyott körlevél révén az egyházkerület 24 gyülekezete egy vasárnapi perselypénzével támogatta a templom rendbetételét, valamint egy holland református gyülekezet is perselypénzét áldozta a templom felújítására. Figyelemre méltó az az együttműködés, segíteniakarás, amit a helyiek tanúsítottak, akik idejüket, erejüket áldozták a templomuk javítására. 2003.november 30-án került sor a templomszentelési hálaadó istentiszteletre.
Az egyházközség feljegyzett lelkipásztorai a következők voltak: Lánci Béla /1896-ban választották meg Dédára vezető lelkésznek./, Papp István (1960 körüli években letartóztatták és 5 évi kényszermunkára ítélték, mert titokban konfirmáltak. A kényszer-munkát itthon végezte a bútorgyárban.), Kovács Zoltán, Józan Lajos, Orosz Tibor, akit 1995-ben az egyházkerület bíróság által palástfosztásra ítélt, s mindennemű egyházi szolgálattól eltiltott. 1995-ig az egyházközség 750 lelket számlált. Jelenleg a lelkipásztor Kőrözsi Sándor.
Adatok református templomról: 13.sz. – egyenes záródású templom, romanika; 15.sz. – gótikus részletek; 1774, 1903 - jelentősebb átalakítások
Déda címere: várfal lőréssel.
A községi pecsét: Kapuval és három lőréssel ellátott várfal. K. i. sigill possessiones Déda. 1785.


Új pont
10 éve

DÉDAI TÓ, DÉDA

FÜRDŐHELY
icon

Új pont
10 éve

DÉDA, DÉDA

DÉDA
icon


Címkék


Térkép





Szomszédos települések



x
x
Belépés




Belép mégsem
Új felhasználó
Regisztrálok »
menu
Új pontot ide Hol vagyok? Itt kezdj
Nagyít (+) Kicsinyít (-)
Térkép Műhold Hibrid
Teljes képernyő
Bezár

Az éppen látható térkép direkt linkje:

Küldd el barátaidnak mailben, ird be fórumokba!

Beillesztési kódja:

Épitsd be a térképet blogodba, weboldaladba!

Cimkére szűrt térkép:

Példa

Egy tag saját térképe:

Példa


Térkép Műhold Hibrid Felszín
     
Bezár
a.) Nyomj a térképre az egér jobb gombjával, ahová szeretnéd a pontot elhelyezni. Válaszd ki a menüből az "új pont ide" menüpontot.

b.) Vagy írd be a címet ide:
Tipp: Geokordinátát is megadhatsz Pl.:47.52,21.62