Dojcsák Viktor
Dojcsák Viktor
(Dojcsák Viktor)
Férfi,45 éves
Egyedülálló
Mándok

3605 napja regisztrált tag
Felvitt pontok : 21
Ismerősök : 1
Ismerősnek jelölöm Ajándék küldés Üzenet küldés
Cimkéim

Ilyen vagyok: ezermester vizvezeték szerelő villanyszerelő fűtésszerelő számítógépjavító nyomtatójavító laptopjavító, tonertöltés,

Linkek

Főnix PC Klub


Települések


Új pont
9 éve

Kós Károly kilátó, Mátraszentimre

A Csór-hegyen még néhány éve(1980) is állt a Kós Károly kilátó. Szomorú, hogy a fából készült kilátót nem építették fel újra.
icon

Új pont
9 éve

Kós Károly kilátó, Mátraszentimre

A Csór-hegyen még néhány éve(1980) is állt a Kós Károly kilátó. Szomorú, hogy a fából készült kilátót nem építették fel újra.
icon

Új pont
10 éve

Nagyecsed - Honfoglalási emlékmű, Nagyecsed

Honfoglalási emlékmű
icon

Új pont
10 éve

Nyírcsaholy - Üdvözlő tábla, Nyírcsaholy

Díszes - helységtábla
icon

Új pont
10 éve

Harangod - Tánccsűr, Nagykálló

Tábor része.
icon

Új pont
10 éve

Harangodi Téka Tábor, Nagykálló

Harangodra eljutni Nagykállóból a Bátori utcáról az Arany János útra fordulva ( Itt már tábla is jelzi a kirándulóhelyet) és azon haladva lehet.

icon

Új pont
10 éve

Emlékmü, Hortobágy

A fasizmus felett aratott győzelem emlékére
icon

Új pont
10 éve

PROFI, Kisvárda

A Profi Magyarország Zrt. a francia tulajdonban lévő Louis Delhaize csoport tagja.
(Sajnos ezt sem mondhatja a magyar a magáénak:-( )
Sokan nem tudják, de Magyarországon a Cora hipermarketek, a Match szupermarketek és a Profi diszkontok is a Louis Delhaize csoporthoz tartoznak.


A Profi 1989-ben, Magyarországon elsőként, nagykereskedelmi raktárházakból hozott létre élelmiszerdiszkont-hálózatot. Üzleteinek egy részét zöldmezős beruházással létesítette, másik részét a közért-privatizáció során vásárolta, és az ország különböző megyéiben jelenleg 73 boltot üzemeltet.

icon

Új pont
10 éve

Főnix PC Klub, Kisvárda

Nyjtvatartás:
Hétfő: 13.00 - 17.00
Péntek: 13.00 - 18.00
icon

Új pont
10 éve

Tisza-híd, Tokaj

A tokaji Tisza-híd
Tokajnál a legrégebbi időktől kezdve volt átkelés a folyón. Erre utal a település első írásos említése is 1067-ből, amikor Kőrévnek nevezték. Az átkelőről szóló első írásbeli emlék 1388-ból származik: Czudar Péter bán ekkor emeltetett kőtornyot a tiszai rév biztosítására. A későbbi levéltári adatok is komoly révre engednek következtetni, amelynél az átkelést valószínűleg hajóhíddal oldották meg.
Állandó híd építésének gondolata az ideiglenes helyett először 1571-ben merült fel. A javaslatot tervezés követte: 1574-ben Baldigara építész tanulmányt készített, amelyben a várható költségeket is kiszámolta. Figyelembe kellett vennie, hogy a Tisza itt nagy vízmélységű, ezért az alapozások elkészítése – a kor technológiai ismeretei mellett – igen költségesnek mutatkozott. Baldigara 1578-ra mégis megtervezett egy fahidat. A hídépítés azért került előtérbe, mert az 1556-1557. évi ostrom után elkészült a vár építési terve, amelyhez a híd nélkülözhetetlennek tűnt. A korabeli ábrázolásokon látható, hogy valóban vezetett fahíd a szigeten lévő várba, de ez nem a Tiszán, hanem a Bodrogon épült meg. A tokaji várhoz a Bodrogon keresztül korábban is vezetett híd, ennek meglétére számos a török korban készített metszet utal, ezek hol lerombolt állapotban, hol épen láttatják a fahidat.
Pontos információnk nincs arról, mikor készült el valójában az állandó Tisza-híd. Egy 1610-es összeírásban olvashatjuk: „Tisza áthidalásához, miután vám nélkül használjuk, szükség esetén minden munkát megadunk”; azaz ekkor már állandó hídnak kellett állnia. A jelentőségéről közvetve tudósít Ali aga 1667-ben írt rendelete. Amikor a szolnoki Tisza-híd forgalma csökkeni kezdett, az alábbi ellenintézkedést tette: „Akik más réveket keresnek, akár a tokaji hídon, akár a polgári hídra, akiket megfoghatunk, javaikat, marháikat a császár számára lefoglaljuk, magukat karóba mind felkarózzuk”. A szövegből kiderül, Szolnoktól északra ekkor már két Tisza-híd is állt: Tokajnál és Polgárnál.
A későbbiekben a bécsi kamara számára is fontossá vált az átkelő: az 1750-es években valószínűleg újat építettek, amelynek megmaradt helyszínrajza 12 méteres mederpillérről, valamint több parti pillérről árulkodik. A híd 4 öl széles és 90 öl hosszú volt.
A fahíd helyett jobb minőségű, időállóbb anyagból készítendő szerkezet megépítésének ötlete 1805-ben vetődött fel: ekkor Freihoffer, a kassai Építésügyi Igazgatóság vezetője kőhidat, illetve kőpilléreken nyugvó szerkezetet javasolt. Ezt azonban nem fogadták el. A megépített új átkelőről pontos képet Jánosfy Imre 1837-es beszámolója alapján alkothatunk: a tölgyfából épített 5 öl széles és 80 öl hosszúságú híd „öt művészileg szerkesztett bolthajtással bír, mindegyik 15 öl”. A négy ívből álló áthidaló-szerkezetet „kívülről bedeszkázták és hamuszürkére föstették, messziről kőhidat mutat”.
A faszerkezet először 1849-ben semmisült meg: ekkor Klapka György utasítására stratégiai okokból felgyújtották. Az újjáépített hidat később az időjárás sem kímélte, a jég számos esetben elsodorta a szerkezetét, ilyenkor időszakos révátkelési lehetőséget kellett biztosítani. A tokaji átkelőhely jelentőségét mutatja, hogy 1865-68-ban a híd bérleti díja meghaladta a szolnokiét.
Így került előtérbe ismét egy állandó, azaz már acélból készülő híd megépítésének gondolata. Ezt a millenniumra el is készítettek: 1896. november 18-án adták át a forgalomnak a 211,2 méter hosszú Erzsébet-hidat, korának egyik jelentős mérnöki alkotását. A híd különleges szerkezettel készült: ránézésre lánchídnak látszott, de valójában háromövű rácsos tartó volt, ún. háromcsuklós Gerber-tartóként kialakítva. (Ilyen szerkezet például a budapesti Szabadság-híd is). A tokaji hidat Totth Róbert tervezte, aki indult a Ferenc József-híd (a mai Szabadság híd) pályázatán is, és a kor egyik legnagyobb hídtervezője, Feketeházy János után (akinek a tervét végül is megvalósították) a zsűri az övét érdemesítette a második helyre.
Az alépítmény kivitelezését Gregersen G. és fiai vállalták, a felszerkezetet a Resicai Vasmű gyártotta és szerelte a Tisza-hidak közül elsőként folytacélból. A háromnyílású híd méretei is impozánsak: 51,8+107,6+51,8 méter támaszközzel.
Természetesen ezt a hidat sem kerülték el a háborús pusztítások: 1919. június 3-án a román katonaság mindhárom nyílást felrobbantotta. A helyreállítás – eredeti formájában – csak 1922-ben készült el, addig pontonhidat üzemeltettek. Az újjáépült Erzsébet-híd véglegesen 1944. november 18-án (azaz átadása után pontosan 48 évvel) pusztult el, amikor a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Ezután a forgalmat egy ideig komppal bonyolították le, majd ideiglenes híd épült, amelyet 1945-46 telén elvitt a jég. A roncsok kiemelése 1947-ig tartott. A szerkezet sajnos oly mértékben megsérült, hogy helyreállítani már nem lehetett. Ezért 1946. szeptember 1-jétől 1959-ig egy fél-állandó jellegű híd üzemelt a régitől 200 méterre. A csavarozott fapályás híd középső nyílása 50 m-es alsópályás szerkezetű volt, amelyhez 3, illetve 2 nyílású, 30 m-es felsőpályás rácsos vasszerkezet csatlakozott. A pillérek érdekes megoldásúak voltak: a facölöpjármokat vasbeton védőköpennyel vették körül, a köpeny belsejét pedig kővel töltötték ki.
A ma látható tokaji Tisza-hidat, a részben megerősített és átalakított eredeti pillérekre, Knebel Jenő tervezte 1955-ben. A gerinclemezes, kétfőtartós, felsőpályás, szegecselt acélhidat, amelyet vasbeton pályalemezzel láttak el, hároméves építőmunka után, 1959. szeptember 27-én adták át a forgalomnak.
icon

Új pont
10 éve

Kilátás a hídról, Tokaj

Kilátás a hídról a körforgalom felé
icon

Új pont
10 éve

Tokaj, Tokaj

Vasútállomás
icon

Új pont
10 éve

Fényeslitke, Fényeslitke

Fényeslitke - Komoró vasúti átjáró
icon

Új pont
10 éve

Rákóczi út 87-89, Mándok

Lézer tonerkazetta töltése.

Ha önnek kiürült lézernyomtató tonerkazettája van, ne dobja el!
Újrahasznosítással nem csak környezetétét, hanem pénztárcáját is kíméli.

Számítógépek forgalmazása,javítása, igény szerinti átépítése.
icon

Új pont
10 éve

Tiszalök, Tiszatardos

Komp
icon

Új pont
10 éve

Híd, Szeged

Híd
icon

Új pont
10 éve

Átkelő, Beregsurány

Ukrán határ
icon

Új pont
10 éve

Mándok, Mándok

Köszöntő tábla
icon

Új pont
10 éve

Diósgyőri vár, Diósgyőr

Magyarország műemlékei közül rangos hely illeti meg a Diósgyőri Várat. A középkori Miskolc az Alföld és a hegy-vidék találkozásánál, országutak csomópontjában létesült, gazdasági, kereskedelmi település volt; ellenőrzése alatt állt a Hegyaljáról a Felvidékre, Lengyelországba vezető borkereskedelmi út. A Bükk-hegység kapujába, Miskolc mellé épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes.
icon

Új pont
10 éve

Rákóczi út, Mándok

Virág
icon

Új pont
10 éve

Nyírkarász, Nyírkarász

Köszöntő tábla
icon



Bezár
x
x
Belépés




Belép mégsem
Új felhasználó
Regisztrálok »
menu
Új pontot ide Hol vagyok? Itt kezdj
Nagyít (+) Kicsinyít (-)
Térkép Műhold Hibrid
Teljes képernyő
Bezár

Az éppen látható térkép direkt linkje:

Küldd el barátaidnak mailben, ird be fórumokba!

Beillesztési kódja:

Épitsd be a térképet blogodba, weboldaladba!

Cimkére szűrt térkép:

Példa

Egy tag saját térképe:

Példa


Térkép Műhold Hibrid Felszín
     
Bezár
a.) Nyomj a térképre az egér jobb gombjával, ahová szeretnéd a pontot elhelyezni. Válaszd ki a menüből az "új pont ide" menüpontot.

b.) Vagy írd be a címet ide:
Tipp: Geokordinátát is megadhatsz Pl.:47.52,21.62